Ronentorá:se ne Tyendinaga ahatitshén:ri ne iakotirihonnién:ni tsi nihatiwennó:ten

Lah tehotí:ien ne kanakerahserá:kon ne Kanien’kéha iakotirihonnién:ni — tho ki’ nón:we niwentorá:tie ahonnóhetste ne raotiwén:na
By Shelby Lisk - Published on Jan 30, 2020
Teiohserá:ke shitiakotáhsawen ne LeFort-Cummings ne Totáhne sok nen’ né:’e ne teiotiienawá:kon waontoríshen, akaónha ki’ ohén:ton ia’tonsaié:ta’ne. (Shelby Lisk)

Comments

X

This article has been translated from English into Mohawk by Wilhelmina Beauvais. Click here to read this article in English. Read more about TVO.org’s Indigenous-languages initiative.

TYENDINAGA — “Ne 2008 kwah í:ken tsi ioianerátienen ne owén:na aorihwá:ke,” waé’ron ne Konwanonhsiyohstha Callie Hill, ohén:ton ieiente ne Tsi Tyonnheht Onkwawénna, tsi nón:we tioterihwahténtion ne Tsi Niiokwarihó:ten, Tyendinaga Mohawk Territory nonkwá:ti. Ne e’tho niiohsero’tén:ne thonatáhsawen ne Totahne Language Nest, onkwehonwehnéha tsi onterihwahtén:ti ne ken’ nihonná:sa raotirihwá:ke.

Niiorihwá:’a ne oié:ri niohserá:ke ohnà:ken, Tsi Tyonnheht Onkwawén:na rotiié:was ónhka aonsahshakotirihón:nien ne aóskon Onkwehonwehnéha, ne ni’ shá:ka ne Kawennáon’we né ne Kindergarten tsi niió:re ne kaieríhaton ahontháwa, tánon ne shatiwennakará:tats, ronatehiá:ron tsi nón:we ronteweiénstha ne Kanien’kéha owén:na.

Totáhne ne kén:tons “at Grandma’s”, ne e’tho ní:ioht tsi ronné:saks ne Tsi Tyonnheht Okwawénna, (“keeping our language alive”) ne ratiksaokón:’a ne khok ié:ken ahonathón:te’ne Kanien’kéha tsi nahò:ten ronathró:ri (ne 2016 rotirihwaró:ron tsi ronahshé:ton (census) ka’k nón:we 2,350 khok nishá:ti shontá:ti ne Canada). “Tsi se’s ní:ioht ne Totáhne, skátne ne shakotihsótha nek tsi Kanien’kéha rotíthare,” waé’ron ne Kayenté:ri Emerald LeFort-Cummings, e’tho waakoio’ten tánon waonté:weienste ne owén:na ne 2013 skátne ne nihonná:sa, ó:nen ki’ nón:we tió:konte tsi e’tho iakoió’te. “Kwah tsi nenhóntiere, owén:na róntstha, rotikhón:ni, ratiksahrón:nions, rotiwenná:note, ronatswá:ton, akwé:kon ki’ kanien’keh rotíthare.”

Ok tsi iá:we iah tehotí:ien ne né tiotierénhton akowén:na ne Kanien’kéha, tánon iah tehonatiohkowá:nen ne ónwa’k shonahronkhá:on’, éso ki’ tsi wentorá:tie ne ahonténhnha’ne. “Ne kén:en enthón:ne ne ashakotirihón:nien wentá:on’ ki’ tho neniakwá:iere tsi ní:ioht ne ka’k nonwehkó:wa ieshakotirihonnién:ni, ase’ ken e’tho se’ ní:ioht,” waé’ron ne Hill. “Í:non raotirihwá:ke ne rontá:tis.”

Teiohserá:ke shitiakotáhsawen ne LeFort-Cummings ne Totáhne sok nen’ né:’e ne teiotiienawá:kon waontoríshen, akaónha ki’ ohén:ton ia’tonsaié:ta’ne. Tsi tiotáhsawen akaonhá:a’k waakoió’ten, wísk niiakoksa’taientáhkwe, wahonte’nién:ten ne Tsi Tyonnheht Onkwawén:na ahonnonkwe’tatshén:ri ne Kanien’kéha iontá:tis tóka’ ni’ iakorihonnién:ni. Iah tewatientáhkwe ónhka taiakeniié:na waé’ron ne LeFort-Cummings, tsi thatihiatónhkhwa se’s tkonwanatenniéhtha aiontié:nawa’se, onterihwahténti ki’, wakaterién:ta tsi tió:konte tsi ronné:saks ónhka aontaiakoio’ténhsera.

Tsi iá:we iah teiationkwe’tatshénrie’s waé’ron ne Hill, ákte ki’ nienkaié:ra’te ónwa iohserá:te iakwá:ton ki’ nón:wa tekawén:nake enwaterihwahtén:ti (tsi ní:ioht ne aóskon Kanien’kéha) tánon entiakhiiaténrohste ne rontá:tis tánon ne iakotirihonnién:ni tóka’ ni’ early childhood ionateweiénston. (Tseiá:ta iakoteweiénston ne early childhood waontaténhnha’ne iah wahón’nise teken aiontatsnié:non ne LeFort-Cummings).

paper dolls
Ok tsi iá:we iah tehotí:ien ne né tiotierénhton akowén:na ne Kanien’kéha, tánon iah tehonatiohkowá:nen ne ónwa’k shonahronkhá:on’, éso ki’ tsi wentorá:tie ne ahonténhnha’ne. (Shelby Lisk)

Tsi iah teshonatiohkowá:ne ne Kanien’kéha rontá:tis, ontié:ren’k ne nithotiión:sa owén:na ronteweiénstha enhonnonhtonniónhwe ronaterihwaién:ni ne iaonsahshakotirihón:nien ne owén:na. Waé’ron ne Hill, “Ne eniakwathárahkwe tsi tekonte’shatstenhseria’ks ne iakotirihonnién:ni. Otia’ke enkonteweiénste ne aóskon onkwehonwehnéha ohén:ton ne akonteweiénste ne aiakotirihón:nien sok e’tho ia’teniethí:tahste, e’tho nentewá:iere né tsi iah teiontionkwé:taien ne akó:ren.”

Waé’ron ne LeFort-Cummings kwah e’tho naawén’ne ne akohwà:tsire, akaónha tánon áhsen nihá:ti ronwati’kookón:’a wahonteweiénste ne aóskon owén:na (immersion program) shaiá:ta khok nón:wa shakorihonnién:ni. Iah wahón:nise te ronwa’kénha wahá:sa teiohserá:ke wahateweiénste, ohénton khok ia’tahrókten sok tahontáhsawen onkwehshón:’a taionkatewennataáhse tánon e-mail ronte’niéntha ahonwaia’tatshén:ri ahonwáhnha’ne ashakorihonnien.

Óia’ ó:ni wentó:re ne raotirihwá:ke, nó:nen ne ronatehiá:ron ne Tyendinaga enhonteweiénste ne Kanien’kéha wentá:on’ ákte’ nón:we tkanakerahserá:ien nienhón:ne, tsi nón:we ne kwah nek ié:ken owén:na enhonteweiénste, tánon ronatiohkowá:nen iah tha’taontahón:ne. “Nithotiión:sa iah tehónnehre kén:en ashakotirihón:nien, thatirákwas Kahnawake tóka’ ni’ Kanehsatá:ke niahón:ne shé:kon nen’ né:’e ratíteron ne né tiotierénhton raotiwén:na, enhonwatinatáhren’sera ne o’karáhsneha,” waé’ron ne Hill.

Tánon ne ronská:neks ashakotirihón:nien nia’té:kon tsi ní:ioht tsi kátats. Né:ne Truth and Reconciliation Commission of Canada 94 calls to action, ionterihwaienstahkhwanionkhwa ratikaén:ions oh ní:ioht tsi ia’tahatí:ieste ne onkwehón:we nahò:ten ronateriéntare, tánon e’tho í:kare ne raotiwén:na ahonteweiénste.

“Kwah í:ken tsi wakatshennón:ni ne post secondary ionteweienstáhkwa shakotíhnha’s ne thonehtáhkwen tsi shakotiienawá:se oh naiá:wen’ne ia’tahonn’okten kwah tokén:en ahonteweiénste tánon tsi nahò:ten ratiri’wanóntha ne TRC,” ión:ton ne Hill. “Néktsi é:ren ronwatiia’tenhawítha ne onkwanakerahserà:kon ahonteweiénste, iah thaón:ton taiakwatkén:ni tsi nihatiká:ria’ks, nen’ né:’e ne universities.”

Thanyehténhas Nathan Brinklow, teshakorihonnién:ni Kanien’kéha ne Queen’s University, tánon ne kénthon shatiwennakará:tats. “University tóka’ kaié:ri tóka’ ni’ wísk khok nihá:ti ronnokwehón:we né ne 45 wísk ne ratikwé:kon. Tóka’ áhsen tóka’ ni’ kaié:ri nihá:ti ne Kanien’kehá:ka,” wahén:ron. “Ne university iah ne khok téken tóka’ ken ashakotirihón:nien ne onkwawén:na ne ontionkwe’taó:kon. Né ne e’tho nahatí:iere ne universities nahò:ten rotihrharátston ne owenna’shón:’a aorihwá:ke, iah né khok ne German, O’serón:nikeha, tánon Spanish,” wahén:ron ki tsi nihatí:iere enwá:ton ne thonwatíhnhes ne iah onkwehón:we tehotiwenna’shón:’a ákte’ nienhatíhawe, tánon ienhatíhawe nahò:ten ronaterién:tare tsi shé:kon se’ iónhnhe tánon iorihowá:nen ne Onkwehonwehnéha owén:na.

Ók tsi waken:re ne ronhrókha, iohní:ron ki’ ne kanakeráhsera raotirihwá:ke, tánon ne tsi niká:ien ne ronahskéhnhen ahonnóhetste ne owén:na. Kanonhtón:nions é:so ki’ wakatkéhte akohétste ne owén:na tsi nonkwá:ti ne kheiookón:’a, tánon ne ronatia’ke ratiksaokón:’a ken’ thonnéhta, tánon í:i khok ionkewennahrónkha ne onkwawén:’a akatá:ti, iorihowá:nen se’ tánon kaio’tenhserowá:nen.

Taierihwahní:rate ne Hill, “Iorihowá:nen, ók ioio’tenhserahní:ron ónhka né:ne aiakoio’ten ne akonakerahserá:kon. Kanonhtón:nions e’thok niaesé:tewe tsi nón:we tewá:tahkwe tánon iethiia’tará:ko ne ronatste’niá:ron [onkwanakerahserà:kon] tánon rónnehre a’shakotirihón:nien, rónnehre ahonteweiénste ne onkwawén:nien, tánon í:i ó:ni e’tho nón:we tewathahí:ta.”

This is one of a series of stories about Indigenous issues brought to you in partnership with Carleton University’s School of Journalism and Communication.

Ontario Hubs are made possible by the Barry and Laurie Green Family Charitable Trust & Goldie Feldman.

Related tags:
Author
Thinking of your experience with tvo.org, how likely are you to recommend tvo.org to a friend or colleague?
Not at all Likely
Extremely Likely

Most recent in Indigenous